2012. május 11.

Nyár - gyapjúfilc garnitúra



A filcet, mint alapanyagot, mindig is kedveltem, de most egy újabb örömforrást is felfedeztem benne: remekül lehet házilag festeni. Ez volt az első próbadarab, de rögtön bele is szerettem.
Íme, így nézett ki közvetelnül megfestés után - feldolgozás előtt:

Tilda-fánt

Egy kicsit off-topik: betegeskedő gyermekem (mint kicsit később kiderült: skarlát!) számára varrtam ezt a Tilda elefántot, amolyan gyógyulási ajándéknak.

Lámpagyöngyök - újra

Na, megint olvasztottam kicsit, mert sikerült eljutnom végre palackot venni. Mi mással kezdhettem volna, mint  a kedvenc türkizemmel?
És hogy mi lett belőlük? Íme:

Bambanyúl

Erről nem tudok bővebbet írni, a neve és az arckifejezése mindent elárul :-)

Ékszerek





Egy boldog kis család

Dezső bácsi az első hullámmal érkezett a Földre, így már szinte őslakosnak számít. Annyira beilleszkedett közénk, hogy helyre kis bajuszt is növesztett, és a reggeleket sem tudja már elképzelni kávé és málnalekváros croissant nélkül. Feleségével, Vanília asszonnyal immár 643 éve élnek boldog házasságban, nemrégiben a gólya is bekopogtatott hozzájuk, így Fityfirittyel már három tagúra bővült a család :-)

Lámpagyöngyös ékszerek



Mostanában ritkán jutok el a lámpagyöngy készítéshez, de azért hébe-hóba sikerül kiszorítanom rá egy kis időt. Íme, ezek az idei termések...

Egy-két zokniszörny


Pitypang onnan kapta a nevét, hogy kiskorában, amikor még kertes házban laktak, sok időt töltött a szomszédos réten, ahol egész nap pitypangokat szedett. Ezekből hol koszorút, hogy nyakláncot - hol egyszerűen csak egy csokrot készített. Este aztán mindig elszomorodva látta, hogy a kis sárga virágok meghaltak. Aztán rájött, hogy nem! csak alszanak! Annál meg aztán kevés jobb játék van, mint a pitypang elnyílt virágát szétfújni, bele a nagyvilágba, és elábrándozni rajta, hogy ez a sok kis magocska a világnak vajon melyik szegletében ér majd földet...
Bogyó nagyon megunta már, hogy állandóan - mégha kedveskedve is, megjegyzéseket tesznek a túlsúlyára. Pedig nem is igazán kövér, egyszerűen csak imád jókat enni, a csokinak és a fagyinak meg képtelen ellenállni. Tornázni meg, ugye, ki szeret? Most viszont betelt a pohár! Nekilátott a diétának. Már egy hete nyomja, és bár még nincs igazán látszatja, ő már érzi, hogy kicsit kisebb a pocakja, és a füle se olyan hurkás :-) Csak olyan helyre adom, ahol garantáltan és következetesen betartatják vele a diétát!

Íme Boldizsár, aki állati jópofának tartja magát! Mondhatod, hogy neked nincs ilyen ismerősöd, úgyse hiszem el: mindig muszáj a társaság központjába furakodnia, nem bírja elviselni, ha nem vele foglalkoznak. Mindenkihez van egy-két jópofa megjegyzése, ha kell, akár disznóvicceket is mesél... Az utolsó képen is piros bohóc-orrot ragasztott és hanyatt-vágta magát a földön, hogy bevágódjon a csajoknál :-)
Habakukk egy igazi nagycsaládban született: nem elég, hogy kilencen voltak testvérek, de még ráadásul ikrek is! (Na jó, ez a zokninyulaknál nem olyan nagy szám, mint az embereknél: náluk ezzel nem lehet bekerülni a Híradóba!) Szerintem már ránézésre is látszik, hogy ő volt a legkisebb és leggyengébb. Tudjátok, az a fajta kis esetlen, akit a többiek ellökdösnek a tányértól, akinek mindig csak az utolsó morzsák jutnak a tortából, és aki mindig lemarad az iskolabuszról. A sors viszont jócskán kárpótolta Habakukkot: szerénysége hihetetlen kitartással és ésszel párosul, ennek köszönhetően idén ő a fő esélyese a fizikai nyúlNobel-díjnak!

Barátságos marslakók

Afrodita (a képen a sárga hölgy), mint a neve is mutatja, egyszerűen csak szépnek született, akár egy istennő. Icipici korától körül is rajongták emiatt: 'Jaj, azok a szép zöld szemek!', meg 'Jaj, ilyen cuki kis lába senki másnak nincsen!'. Így hát természetes, hogy pályaválasztáskor a manöken-szakmát választotta (nemcsak az utazások miatt, hanem azért is, mert imádja a drága ékszereket és ruhákat - kicsit sznob is). Azóta már a legnagyobb nevekkel dolgozott együtt, 2014 novemberig tele a naptára. A héten New Yorkból Milánóba, majd Párizsba utazik, jövő héten naptárfotózás Malibun...


Csiguszt (a jóképű zöld fiatalember, a képen jobbra) születése óta mindenki így hívja, pedig van ám neki becsületes marslakó neve is: dsfjdkasél546876. Becenevét a csigára emlékeztető arcberendezése miatt kapta, de már nem is zavarja. Sőt, kosztümös házibulikban szívesen öltözik csigának, és pár pohárka kátránysör után már a padlón kúszva imitálja a csiga mozgását is. Épp ezért szívesen hívják bulikba (főként, mert másnap már nem emlékszik semmire, a többiek meg ezt nagyon élvezik). 
Neki is lesz egyszer története, de azt majd máskor mesélem el nektek :-)

2012. május 10.

Csíkos zokniszörnyek


Kék kedvenc csíkos: egy nyúlkutya (a mai napig nem tudtam eldönteni, mi is ő valójában) és egy macsek.

Ballagó zokniszörnyek

Ez a leány és legény ballagási ajándéknak készült.

Az újszülött...

Nálunk ez kelt ki a húsvéti tojásból! :-)

Zoknibaglyok


Igen, nem csalás, nem ámítás, ezek a pufók kis bagolyfiókák is zokniból készültek!

Sárgaborsó és társai



A borsókat nem lehet megunni. Először csak zöld cukorborsókat készítettem, majd következtek a tarkák: van "barack"-borsó, sárgaborsó, ufóborsó...

A három testőr :-)

A három testőr űrverziója :-) Ők is kiállnak a jó ügyekért!

Zselészörnyek


A legkisebbekre gondolva készültek ezek a zselészörnyek. Lényegük, hogy puhák, moshatóak, színesek és veszélytelenek :-) Mindenféle színben és arckifejezéssel készülnek!

Csippcsepp fülbevaló

Kedvenc forma - kedvenc szín. Úgy éreztem, ezt a szép gyöngyöt nem szabad elrontani semmilyen csicsával, így csak egy akasztót kapott - kis csigavonal végződéssel.

Furcsa páros - fülbevaló

Mostanában kezdem felfedezni ezt a két színt. Különböző színek, különböző formák.