Borsó meg a héja

Ha meg kellene határoznom, hogy mit varrtam az utóbbi egy-két évben a legtöbbet, egyértelműen a borsók nyernének. Örülök, hogy ennyire szeretitek (illetve szeretik azok, akik megvásárolták), mert én is szeretem őket, végülis saját gyermekeim :-) Általában mindenki a cuki zöld borsószemeket kéri (az "alvós"-szemű, a szemüveges és a vigyorgós). Néha viszont, amikor jut rá idő, hogy kiereszthessem a bennem lakó gyereket, születnek mindenféle hibrid borsószemek.

Most bemutatom nektek, mire is gondolok pontosan :-) Ha van kedvetek, görgessétek végig a termést.

Nos tehát, itt van ő, a borsó meg a héja, avagy cukorborsó az ő hétköznapi valójában:

Ennek egy közeli, a természetben is megtalálható verziója a sárgaborsó (kéretik észrevenni, hogy sárga cipzár került a hüvelyre!):

Aztán egy kissé valóságtól-elrugaszkodott verzió, kifejezetten királylányoknak (igen, rózsaszín a cipzár):

Aztán, ha már a lányoknak van, legyen a fiúknak is! Így született az ufo-borsó:

A múlt héten a Liszt Ferenc téren sétálva egyszer csak a fejembe villant, hogy milyen jól meg lehetne csinálni ebben a borsó formában a ninja-fejeket. És igen, itt a ninja-borsó! (Fekete cipzárral, természetesen.):

És végezetül, egy uniszex verzió a legkisebbeknek, akik szeretik Grimm meséjét a 3 kismalacról, azaz a három-kismalac-borsó!

Hosszú idő után újra itt...

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy anyuka, aki szabad idejében mindenféle kreatív dologgal foglalkozott. Aztán a munkahelyén egyre több munkakört kapott, és mire este hazaért, elment a kedve mindentől. Lassan már a varrás és a horgolás is elvesztette a varázsát: kikapcsolódás helyett kötelesség kezdett lenni. Aztán a jótündér úgy döntött, hogy megszánja ezt a szegény asszonyt, és felszabadítja a munkahelyi stressz alól :-) Így most az anyuka több időt tud tölteni kedvenc csemetéjével (és persze a párjával is!), és végre visszakapta a lelkesedését is. Remélhetően a blogra is jut majd egy kis ideje, hogy megmutassa, mikről is álmodik, amikor hagyják...

Először az én drága szerelmem milyen kis stúdióval ajándékozott meg. Óriási élmény, hogy mindent egy helyen tarthatok, minden kéznél van, ha dolgozom, nem folyik a nappali, és még sorolhatnám. A terület nem nagy, viszont csodálatosan világos, csendes és a lakás többi részétől viszonylag szeparált.

Ékszerek

Alapvetően már csak játékokat készítek, de tavaly megint tettem egy apróbb kitérőt az ékszerek világába.

Nemtom-mik ezek... plüss, az biztos :-)

Ezek kellemesen gyerekkézbe illő, nem túl nagy plüssök, nem tudom, pontosan mik akarnak lenni...

A szülinapos...

Az akrobata ikrek...

A szívtipró...

A Godzilla...

Cukorborsók (zöldborsó, sárgaborsó, meg az extrák...)

Nagyon szeretem a borsókat készíteni, született belőlük mindenféle szín és figura...

Túlérett borsó...

Sárgaborsó

Zöldborsó

Örült ufó-borsó

Plüss állatkák a múlt évből

Kicsit elmaradtam a blogírással (tegyük hozzá, a Facebook-ra mindent feltettem, mert az sokkal egyszerűbb). Most igyekszem kicsit pótolni, hogy mik történtek az elmúlt hónapokban.
Először is készültek mindenféle állatkák...

Balerina-nyuszik

Tulajdonképpen leírva viccesnek tűnik, de annyira nehezen viselem a telet, és annyira várom a tavaszt, hogy idén január elsején elkezdtem tüllszoknyás balerina-nyuszikat varrni, amit húsvétra szántam...

Karácsonyi gömb fülbevalók - idén is!

Készült megint egy rakás fülbevaló üveg karácsonyfadíszekből.
Különösen azért kedvelem őket, mert az évnek csak néhány hetében lehet hordani (hogy nézne ki benne az ember lánya mondjuk húsvétkor!...), és mert színesek és csillogók.
Íme ízelítőül néhány darab:

Augusztus 12-én ismét a Goubán találkozhatunk!

Egyik kedvenc pesti helyem a Gouba! Árusként általában havonta egyszer vagyunk jelen, de "vásárlóként" szinte minden héten kilátogatunk (szerencse, hogy nem lakunk messze :-)) Minden alkalommal találunk valami újdonságot, amit nem lehet otthagyni, de a krumplicsipsz vagy a kürtőskalács is kihagyhatatlan :-)
A fent említett havi egy alkalmunkra most vasárnap, azaz augusztus 12-én kerül sor.
Szeretettel várunk minden ismerőst, köztük a virtuális barátokat és követőket is! :-)

Lámpagyöngyösök - maradékból

Noha én jól viselem a kánikulát, - sőt, +25 fok alatt hibernáltnak érzem magam, - sajnos a nagy meleg nem kedvez a lámpagyöngy készítésnek. Ez természetesen csak az olyan "kisiparosokra" vonatkozik, mint jómagam, akiknek nem áll rendelkezésére jól felszerelt és klimatizált műhely. Én jobb híján a konyhában dolgozom, oda viszont egész délután ömlik a napfény, így kizárt, hogy még egy gázpalackot is égessek órákon keresztül. Még ugye gyöngyözhetnék reggel is a jó hűvösben, de hát ott van a főállásom, ahol nem biztos, hogy jó szemmel néznék, ha délre érnék be. Így az üvegrudak türelmesen várnak őszig, addig a korábban készült (van vagy 100 darab) és fel nem használt gyöngyöket alakítom ékszerré, ha nagyon rámtör a lámpagyöngyözés. Így készültek a képen láthatók is...

Fafigurák újra

Évekkel ezelőtt az Etsy-n láttam először jópofa kis fafigurákat, amelyeknek valódi személyiséget festett az alkotó - mindegyiknek más haja, ruhája, arca volt. Amikor aztán Cegléden belebotlottam a kis fabábuk nyers változatába, mindjárt vettem párat, hogy kipróbáljam. De az eredeti ötlet hajmegoldását szegényesnek találtam, ezért kicsit felturbóztam őket a magam módján. Ez vagy 3-4 éve volt, az első daraboknak még színes textilruhát ragasztottam, de aztán rájöttem, mennyivel több lehetőség rejlik a festésben. És most, pár év után újra kezembe kerültek a fafigurák, így született az újabb garnitúra :-)

Kipihent zonkilények

Koalaorrú nyúl...

Rasztalány

Medúza...

meneküljön, ki merre lát!

Ezek a zoknilények (nincs szívem szörnyet írni, mert egy kivételével igazán kedvesek) Balatonon készültek, az idei jól megérdemelt láblógatás alatt. Mivel már kezdem unni a hagyományos formákat, próbáltam új utakat keresni - így született a rasztalány meg a medúza, aztán következik a hagyományos nyúlforma - ezúttal viszont koala-orral megbolondítva. A végére egy vérszomjas szörny jutott.